Honlap Energia, anyag és információ Atomenergia
Atomenergia

 

Az atomerőművekben maghasadás vagy magfúzió folyamataiként keletkező hőenergiát hasznosítják áramtermelésre. Leginkább az urán a felhasznált tüzelőanyag. Az uránt oxid formájában a kerámiakészítés színező anyagként már régóta ismerték és később az üveggyártásban szintén alkalmazták.

1906–ban észlelték először az urán radioaktív hatását.

Az urán, mint kémiai elem felfedezése Martin Heinrich Klaproth német kémikus nevéhez fűződik. A szurokérc nevű kőzetben, 1789-ben fedezte fel az uránt, mely nevét az Uránusz nevű bolygóról kapta. A Hirosimára 1945. augusztus 6-án ledobott atombombához az uránból dúsított alapanyagot használtak, mely a II. Világháborúban rendkívül költséges eljárás volt. A felhasznált uránt főként Kongóból szerezték be. Később a bombákhoz már plutóniumot használtak, amelyet szintén uránból állítottak elő.

 

      

 

Az urán természetben előforduló izotópjai a 234-es, 235-ös és 238-as tömegszámú izotópok. A természetes uránt az atomerőműi felhasználás céljából dúsítani kell. A felhasználáshoz vékony, hosszú pálcákban felhalmozott urán-dioxidot használnak.

 

Az atomenergia szerepe a jövőben nagyon bizonytalanul megítélhető. A szakemberek meggyőződése a gazdaságosságról és biztonságról éles ellentétben áll a közvélemény ellenszenvével és félelmeivel. A bizonytalanságot fokozza a gazdaságosan kitermelhető üzemanyagkészlet megbecsülése és a technológia fejlődésének iránya.

 

Az atomreaktorokban a maghasadás folytán hőtermelés zajlik. Több reaktortípus létezik, de elsősorban a gáz és vízhűtésű reaktorok terjedtek el, amelyeknek további generációit fejlesztették ki.

Léteznek könnyűvizes reaktorok, melyekben a hűtés szerepét (H2O) víz tölti be.  A nyomottvizes reaktorban a hűtőközeg mindvégig folyadék fázisban van, sűrűsége nem változik. A reaktor fő eleme a reaktortartály, melynek aktív zónájába áramlik a hűtővíz. A tartály anyaga kovácsolt szénacél, belsejében rozsdamentes acél borítással, tartályt a reaktorfedél zárja.

 

 

                         

 

 

Az atomenergia felhasználás előnye, hogy megfelelő üzembiztonság esetén káros kibocsátásoktól mentes, így az energiatermelés mellet a globális szennyeződések elmaradnak. Egy esetleges baleset kapcsán viszont komoly szennyező hatás következhet be. Az üzemeltetés kapcsán keletkező különböző radioaktív hulladékok elhelyezése és hosszú távú tárolása a termelés költségeit növeli.

A termelés során a teljes hőenergia egy része már nem alakítható át villamos energiára, így az hőveszteségként a környezetbe távozik. A hőszennyezést az ellennyomású kapcsolt energiatermelés minimalizálhatja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Hunwind-r.hu, Powered by Joomla! and designed by SiteGround web hosting